Mi a szent? – Jusztin Péter előadása a nézsai szenttiszteletről I.

A „szent” szót hallatán, általában a következő jelzők jutnak az ember eszébe: tiszta, ártatlan, magasztos, különleges, csodálatos, titokzatos. A szó története során számos jelentésréteggel gazdagodott, amelyek az alaprétegét majdhogynem elfedték. Ezért mindenekelőtt az alapfogalmat kell tisztáznunk a szentség kapcsán. Lényegében négy kérdésre kell választ keresnünk: először is, hogy mit takar a „szent” fogalma; aztán, hogy…

Részletek

Szakmázzunk! – Nagy László előadásának első része a nézsai ótemplom roncsolásmentes kutatásának módszeréről

Nagy László, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa a templom régészeti geofizikai felmérését végző csapat egyik tagja Nézsán elhangzott előadásában részeletekbe menően beszélt arról, hogyan lehet értelmezni a két területről származó eredményeket, elöljáróban azonban a roncsolásmentes kutatás menetéről is beszámolt. Mint kifejtette, a módszer lényege, hogy a geofizikai eszközök révén a régészeti lelőhelyekről már ásatás nélkül…

Részletek

Még 1857-ben is monostort emlegetnek a források… – adalékok egy régészeti feltáráshoz

„…a mostani Temetőhely csak a régi templom, monostor, és ennek épületei romjai közt létezik” – írja egy plébános 1857-ben annak kapcsán, hogy a nézsaiak új temetkezési hely kijelölését kérik a püspöktől. Ezt a mondatot emelem ide már csak azért is, hogy táplálja azon vágyunkat, hátha beigazolódik, hogy valóban volt valami szerzetesi jelenlét Nézsán, és nem…

Részletek

Az elveszett „nézsai kő”, avagy mennyire is új az újtemplom

Tyekvicska Árpád előadásának következő részében külön foglalkozott a mai nézsai templom oldalfalában megtalált „nézsai kővel”, azaz egy gótikus ablakcsúcs-maradvánnyal, és azzal a kérdéskörrel, amit felvet az azóta a templom udvaráról eltűnt építészeti emlék. Mint ugyanis kifejtette, a hagyomány úgy tartja számon, hogy az egykori templom köveiből épült fel a mai nézsai templom, és így kerülhetett…

Részletek

A „két Nézsa”- elmélet – Tyekvicska Árpád előadásának második fejezete

A XVII. században két Nézsa község is volt, legalábbis erre utalnak a portális és a dikális összeírások adatai – hangsúlyozta előadásának második részében Tyekvicska Árpád (ezek az adatok a diakép bal oldalán szerepelnek, de az egyszerűség kedvéért ide is másolom). 1542 „Nesa domini Raskai”; 7 porta/Pauoeres 13, deserta 11 1561 „Agárd-Neba-Uyfalu-Hartyán 1567 Neeza 3 porta…

Részletek

Nézsa ismeretlen története – Királyi tulajdon egy Belgráddal

Tyekvicska Árpád, a Nógrád Megyei Levéltár igazgatója, a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt birtokosa az előadáson elöljáróban arról beszélt: Nézsa történetét az elmúlt évszázadokban alig kutatták, ezért csak azokra az ismeretekre támaszkodhat, amelyeket szülőfaluja, Legénd kutatása kapcsán felmerültek. Mint kifejtette, a Nézsa-környéki, történetileg is értékelhető helynevekből nemcsak a település határa rajzolódik ki, de akad jópár olyan…

Részletek

Megkérdeztük és Szakálos Éva művészettörténész szerint is van értelme elindulni a Felvidékre (INTERJÚ)

Nagyon izgatott az a kérdés, van -e értelme egyáltalán nekiindulni a Felvidéknek pusztán abból kiindulva, hogy a nézsai romtemplomban egykor milyen freskók voltak állítólag. Szóval arra gondoltam, hogy megkérdezek egy szakértőt. Mivel azt sem tudtam, milyen szakértőt érdemes megkeresni, először erről kérdeztem meg egy másik szakértőt, Orosz Örsöt, aki Szakálos Éva múzeumpedagógust, művészettörténészt javasolta, az…

Részletek