{"id":553,"date":"2024-05-04T13:52:12","date_gmt":"2024-05-04T13:52:12","guid":{"rendered":"https:\/\/nezsaiotemplom.hu\/?page_id=553"},"modified":"2025-07-11T18:48:21","modified_gmt":"2025-07-11T18:48:21","slug":"mohos-tape","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/nezsaiotemplom.hu\/index.php\/okos-szuzek-balga-szuzek\/mohos-tape\/","title":{"rendered":"Szeged – T\u00e1p\u00e9 (HU)"},"content":{"rendered":"\n

T\u00f6bbsz\u00f6r tal\u00e1lkoztam m\u00e1r a vonatkoz\u00f3 m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti forr\u00e1sokban, hogy az okos \u00e9s balga sz\u00fczek mennyire elterjedt fresk\u00f3\u00e1br\u00e1zol\u00e1s volt a k\u00f6z\u00e9pkorban, feltehet\u0151en viharos t\u00f6rt\u00e9nelm\u00fcnknek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en ilyenek a mai Magyarorsz\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n nem igaz\u00e1n lelhet\u0151ek fel. Egyel\u0151re legal\u00e1bbis puszt\u00e1n egyet tal\u00e1ltam, t\u0151l\u00fcnk jelent\u0151sen d\u00e9lebbre, Szeged-T\u00e1p\u00e9n, kv\u00e1zi Szeged \u201ek\u00fclv\u00e1ros\u00e1ban\u201d. J\u00f3val t\u00f6bb ilyen templom maradt fenn a Felvid\u00e9ken, amelyeket templomt\u00far\u00e1k keret\u00e9ben keres\u00fcnk fel. Mindenesetre a szeged-t\u00e1p\u00e9i Szent Mih\u00e1ly templom ebben a tekintetben \u00fcd\u00edt\u0151 kiv\u00e9tel, b\u00e1r az is megjegyzend\u0151, hogy k\u00edv\u00fclr\u0151l m\u00e1r nem mutatja egy k\u00f6z\u00e9pkori templom k\u00e9p\u00e9t, maga a fresk\u00f3\u00e1br\u00e1zol\u00e1s is az oldalk\u00e1poln\u00e1ba szorult a b\u0151v\u00edt\u00e9sek folyam\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n

A templom t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek bemutat\u00e1s\u00e1val nem vesz\u0151d\u00f6m k\u00fcl\u00f6n, mert ezt szerencs\u00e9re elv\u00e9gezte egy, az \u00daj Emberben megjelent cikk, amelyet al\u00e1bb id\u00e9zek.<\/p>\n\n\n\n

A Juh\u00e1sz Gyul\u00e1t\u00f3l \u201ea legr\u00e9gibb magyar falunak\u201d nevezett, m\u00e1ra Szeged v\u00e1rosr\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt telep\u00fcl\u00e9s Szent Mih\u00e1ly oltalm\u00e1ba aj\u00e1nlott \u00c1rp\u00e1d-kori temploma B\u00e1lint S\u00e1ndor szerint XIII. sz\u00e1zadi \u00e9p\u00edt\u00e9s\u0171, ifj. Lele J\u00f3zsef azonban m\u00e1r az 1138-as \u00f6ssze\u00edr\u00e1skor is val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edti megl\u00e9t\u00e9t. T\u00e1p\u00e9 helyt\u00f6rt\u00e9n\u00e9sze Czike G\u00e1bor 1934. \u00e9vi k\u00f6zl\u00e9s\u00e9t id\u00e9zi: \u201eFontos \u00e9rv a templom eredeti \u00e9p\u00fclet\u00e9nek XI. sz\u00e1zadb\u00f3l val\u00f3 sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00e1ra a templom torny\u00e1ban t\u00f6bb sorban be\u00e9p\u00edtett, igen v\u00e9kony t\u00e9gla. (\u2026) Ilyen v\u00e9kony t\u00e9gl\u00e1k szerepelnek a kalocsai templom alatt tal\u00e1lt Szent Istv\u00e1n-kori, r\u00e9gi templom alapj\u00e1ban is. (\u2026) A bizony\u00edthat\u00f3 id\u0151 azonban 1247, amikor val\u00f3ban \u00e1llott a 9,24 m\u00e9ter hossz\u00fa \u00e9s 6,82 m\u00e9ter sz\u00e9les haj\u00f3.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

Az egykori g\u00f3tikus k\u00e1polna az 1770 k\u00f6r\u00fcl lezajlott b\u0151v\u00edt\u00e9s alkalm\u00e1val szent\u00e9ly lett, az 1938\u20131940-i \u00e1t\u00e9p\u00edt\u00e9s \u00f3ta sekrestyek\u00e9nt szolg\u00e1l. Az \u00e9vsz\u00e1zadok sor\u00e1n v\u00e9gbement \u00e1t\u00e9p\u00edt\u00e9sek mellett az id\u0151j\u00e1r\u00e1s viszontags\u00e1gai sem k\u00edm\u00e9lt\u00e9k az \u00e9p\u00fcletet, r\u00e1ad\u00e1sul a k\u00f6z\u00e9pkori falk\u00e9pekb\u0151l megmaradt t\u00f6red\u00e9keket a XIX. sz\u00e1zadban lemeszelt\u00e9k. A zs\u00e1mb\u00e9ki templom \u00fcgy\u00e9t is f\u00f6lkarol\u00f3 benc\u00e9s m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, R\u00f3mer Fl\u00f3ris 1870-ben vand\u00e1l puszt\u00edt\u00e1snak nevezi a tudatlan beavatkoz\u00e1st. Amikor 1918 j\u00falius\u00e1ban fent eml\u00edtett cikk\u00e9nek \u00e9lm\u00e9nyanyag\u00e1t gy\u0171jti, Juh\u00e1sz Gyula Heller \u00d6d\u00f6n t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban pr\u00f3b\u00e1lja sz\u00f3ra b\u00edrni a helyieket, hol lehettek a sz\u00f3besz\u00e9d emlegette falk\u00e9pek. A f\u0151olt\u00e1r h\u00e1ta m\u00f6g\u00f6tt a kutat\u00f3 k\u00e9z nyom\u00e1n \u00e9ppen most bukkant el\u0151 a r\u00f3zsasz\u00edn kereszt, az egykori p\u00fcsp\u00f6ki kenet jele, \u00e9s \u00f6reg D\u00e9k\u00e1ny Pista b\u00e1csi is \u00e9ppen most pr\u00f3b\u00e1lja magyar\u00e1zni, hogy hol volt az a k\u00e9p a szent\u00e9ly mellett a falon, amelyet a kutat\u00f3k keresnek egykori \u00edr\u00e1sok nyom\u00e1n. (\u2026) \u2013 Azt\u00e1n milyen k\u00e9p volt az, emberek voltak rajta? \u2013 \u00dcg\u00f6ncsak figur\u00e1k, de ink\u00e1bb szent\u00f6k \u2013 jelenti ki az \u00f6reg \u2013, de nagyon r\u00e9g v\u00f3t az, k\u00e9r\u00f6m, akkor m\u00e9g de\u00e1k v\u00f3tam.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

A 2008-ban megkezdett felt\u00e1r\u00e1s eredm\u00e9nyek\u00e9pp Szent Jakab apostol mellett f\u00f6lt\u00e9telesen siker\u00fclt azonos\u00edtani Szent Anna, Szent Joachim, a Sz\u0171zanya \u00e9s J\u00e9zus alakj\u00e1t. K\u00f6z\u00e9pkori m\u0171t\u00f6rt\u00e9net\u00fcnk legkiv\u00e1l\u00f3bb ismer\u0151je, Divald Korn\u00e9l \u00e1ltal\u00e1nos jellemvon\u00e1sk\u00e9nt k\u00f6zli, hogy \u201emind sz\u00e9kesegyh\u00e1zainkban (P\u00e9cs), mind v\u00e1rosi \u00e9s falusi pl\u00e9b\u00e1niatemplomainkban ezek belsej\u00e9t, m\u00e9g pedig az \u00e9p\u00edt\u00e9szeti tagozatokat, a pill\u00e9rek, oszlopok fejezeteinek faragv\u00e1nyait, a boltozatokat \u00e9s oldalfalakat egyar\u00e1nt m\u00e1r a XI. sz\u00e1zadt\u00f3l kezdve v\u00e9gesv\u00e9gig kifestett\u00e9k.\u201d Ugyan\u0151 lehet seg\u00edts\u00e9g\u00fcnkre a pontosabb kormeghat\u00e1roz\u00e1skor, tipikus kompoz\u00edci\u00f3kr\u00f3l sz\u00f3lv\u00e1n, ami \u201efalk\u00e9peinken a k\u00f6z\u00e9pkor v\u00e9g\u00e9ig orsz\u00e1gszerte csak a r\u00e9szletekben, f\u0151leg a koronkint v\u00e1ltoz\u00f3 viselet szerint m\u00f3dosul. Ut\u00f3bbit falusi pl\u00e9b\u00e1niatemplomaink fest\u0151i, T\u00f3th Zolt\u00e1n meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa szerint, szinte \u00e9vtizednyi pontoss\u00e1ggal, nagyr\u00e9szt igen h\u00edven t\u00fckr\u00f6ztetik vissza.\u201d Genthon Istv\u00e1n XIV. sz\u00e1zad eleji eredetet val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edt, amit Jankovich D\u00e9nes k\u00e9t keletkez\u00e9si f\u00e1zis val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edt\u00e9s\u00e9vel pontos\u00edt, eszerint n\u00e9gy apostolk\u00e9p XIII. sz\u00e1zadi. A restaur\u00e1l\u00e1s a keletkez\u00e9s kor\u00e1nak pontos\u00edt\u00e1s\u00e1ra is alkalmat teremtett: \u201eA figur\u00e1lis falk\u00e9pek a XV. sz\u00e1zadban k\u00e9sz\u00fclhettek \u2013 \u00e1ll a restaur\u00e1torok szakv\u00e9lem\u00e9ny\u00e9ben \u2013, a XIII. sz\u00e1zadhoz tartoz\u00f3 d\u00edsz\u00edt\u0151fest\u00e9s a pasztof\u00f3rium k\u00f6r\u00fcl k\u00f6rbefut\u00f3 sz\u0151l\u0151mint\u00e1s sablon, a felszentel\u00e9si keresztek \u00e9s a bord\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3 piros d\u00edsz\u00edt\u00e9s. A bord\u00e1kon l\u00e9v\u0151 piros d\u00edsz\u00edt\u00e9s nyomokban megtal\u00e1lhat\u00f3 a sekresty\u00e9ben is.\u201d A helyre\u00e1ll\u00edtott t\u00e1pai fresk\u00f3t\u00f6red\u00e9kek gazdag n\u00f6v\u00e9nyind\u00e1i sz\u00ednpomp\u00e1s k\u00f6z\u00e9pkori templombels\u0151 eml\u00e9k\u00e9t id\u00e9zik. Eleink vall\u00e1si \u00e9rz\u00fclet\u00e9nek k\u00f6zvetlens\u00e9g\u00e9t legink\u00e1bb tal\u00e1n az okos \u00e9s a balga sz\u00fczek Anjou-kori stil\u00e1ris jegyeket mutat\u00f3, b\u00e1jos \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa \u00e9rz\u00e9kelteti az egykori diadal\u00edven. \u00c1br\u00e1zol\u00e1suk megfelel a XIV. sz\u00e1zadi mint\u00e1knak: \u201e\u00c9g\u0151, ill. lefel\u00e9 ford\u00edtott f\u00e1klya, kehely, olykor bakkecskefej. Magyarorsz\u00e1gon G\u00f6m\u00f6rr\u00e1kos 14. sz. k\u00f6r\u00fcli fresk\u00f3in \u00e9s a kassai f\u0151olt\u00e1ron l\u00e1that\u00f3k.\u201d \u00c1br\u00e1zol\u00e1sukra Divald is egyetlen tov\u00e1bbi p\u00e9ld\u00e1t ismer a hervart\u00f3i fatemplom XVI\u2013XVII. sz\u00e1zadi alakos k\u00e9peinek sor\u00e1ban.<\/em><\/p>\n\n\n