Mint egy korábbi posztban már írtam, Nézsa nem kisebb ereklyével büszkélkedhet, mint annak a keresztfának néhány szilánkjával, amelyre Jézust a Golgotán felfeszítették. Ennek az egyszerre meghökkentő egyszersmind kíváncsiságot is ébresztő ténynek a feldolgozását annyi profánsággal puhítanám meg, hogy bizony nehéz lenne menőbb ereklyét elképzelni ennél. Talán csak a torinói leplet, a Szent Grált, amellyel Jézus vérét felfogták, vagy mondjuk Krisztus hajtincseit egy fodrászati beavatkozás után. Ilyen azonban nem került elő…
A tréfát félretéve, valóban súlyos kérdés, hogy egy ilyen jelentőségteljes ereklye vajon hogyan is, és legfőképpen miért került Nézsára.
Hogyan kerültek elő a Szent Kereszt ereklyék?
Első lépésben talán ismerkedjünk meg a Szent Kereszt ereklyék eredetével, amely a Krisztus utáni IV. századig repít vissza bennünket, Szent Ilona történetéhez. Szent Ilona, vagy polgári nevén Flavia Iulia Helena a bizonytalan történelmi források szerint a szicíliai Drepanum, ma Trapani városában született a IV. század környékén egy fogadós lányaként. Életét ehelyütt hosszan nem idéznénk. Elég talán annyi, hogy a pultoslányként dolgozó Ilona ehelyütt ismerte meg Constantius Clorust, aki aztán 293-ban császár lett. Constantius Clorus túlságosan komolyan vette új pozícióját, így el is bocsátotta a szegény vendéglős lányát (akit vélhetően feleségül is vett amúgy). Pedig gyermeke is volt tőle, aki viszont 306-ban mégiscsak apja helyére ült a trónra és lett Nagy Konstantinná ebbéli minőségében.
Nagy Konstantin kárpótlásul a megaláztatásért maga mellé vette édesanyját, s megajándékozta a császárné címmel. Hogy a szegény fogadós lányát kár volt annyira alulbecsülni, mi sem bizonyítja jobban, mintsem hogy 326-ban isteni sugallatra nagyszabású zarándoklatra indult a Szentföldre. Bejárta a kereszténység szent helyeit, templomokat építtetett. Aquileiai Rufinus szerint szent indíttatásra ekkor találta meg a Golgotán Jézus és a két lator keresztjeit is. Mint Aquileiai Rufinus írja:
„a niceai zsinat idején Ilona, Konstantin édesanyja, ez a hitével és vallásosságával egészen egyedülálló asszony isteni intések alapján Jeruzsálembe ment és az ottaniak segítségével kereste a helyet, ahol Krisztus szent testét keresztre feszítették. A helyet azért nem volt könnyű megtalálni, mert az üldözések idején egy Vénusz-szobrot állítottak föl a Golgotán, hogy aki Krisztus tiszteletéért odamegy, úgy tűnjék, Vénuszt tiszteli. Ezért a keresztények elkerülték a helyet, s az már majdnem feledésbe merült. Amikor Ilona égi jel alapján rátalált a helyre, eltávolíttatott onnan mindent, ami a pogány kultuszhoz tartozott, és a mélybe ásva (egy sziklaüregben) megtalálták a három keresztet.”
Rómában rögtön bazilikát emeltek köré
Jézus keresztjének egyik részét Szent Ilona Rómába vitette és felépítette köré a Szent Kereszt (Sante Croce in Gerusalemme) bazilikát. A másik részét ezüst tokba foglaltatta és ott hagyta Jeruzsálemben. A kereszt egyes darabjait ugyanakkor szétküldték az akkori világ minden tájára, megtalálásának ünnepét augusztus 18-án ünnepli az egyház.
Egy zarándokhely tipikus ereklyéje…
És akkor egy bakugrással a mába termünk, mivel Ipoly atya volt olyan kedves, és megengedte, hogy az ereklyéről néhány közeli fotót készíthessek. Szombat reggeli álmoskás beszélgetésünk során Ipoly atya elmondta, hogy ideérkezésének pillanatától foglalkoztatja, hogyan is került ide ilyen ereklye. Ráadásul éppen egy Szent Jakabnak szentelt templomba, aki különben is a zarándokok védőszentje. Valami kapcsolat a két tény közt ott lebeg. És, persze, nem feleslegesen felkorbácsolva a fantáziánkat, ez a két tény utalhat a nézsai ótemplom egykori szerepére és rendeltetésére, ha valóban volt mellette kolostor, vagy inkább olyan szállás, ahol a keresztes háborúkba indulók megpihenhettek. Az ilyen helyeken ugyanis maguk a keresztesek hagytak előszeretettel olyan jelentős ereklyéket, mint Krisztus keresztjének egy darabja. Mindez persze merőben fikció, találgatás.
Két keresztbetett szilánkocska
Mindenesetre, fogadjátok szeretettel azt a néhány jobb minőségű közeli képet, amelyet már megosztásra érdemesnek találtam. Az egyértelműség végett az a két, keresztbe tett szilánkocska ott középen, nos az való a Szent Keresztből. Élelmesebbek megfigyelhetnek egy feliratot is, amelynek felfejtésére mindaddig nem vállalkoznék, amíg hozzá nem jutok az egyházi jegyzék hivatalos leírásához. Hátha abban már megoldották ezt a kérdést. Ha igen és ha nem, mindenképp jelentkezni fogok a megoldással.
