1931. A „Karolina” polgári leányiskola tanulói egy keddi napon autóval vágtak neki a Cserhát szelíd dombjainak, hogy Zachar János szíves meghívására részt vegyenek a nézsai szüreten. A kirándulásnak éppen nem kedvezett az időjárás, beszámolójuk szerint azért mégiscsak élvezték az autós túrát. A leányiskola kiadványában közreadott kedves beszámoló sok utalása maradt értékes az utókor számára. Hogy…
Általánosságban is igaz, hogy sajtótörténeti tekintetben egy-egy község kitűnni, egyáltalán megjelenni csak különlegességével tud (tudott), akár negatív, akár pozitív értelemben. Beszélhetünk zanzásítva, konkrétan Nézsa esetén tűzvészekről, a szeszfőzde sorsáról, a templomos lovagok történelmi jelenlétéről, a Magyar Tudományos Akadémia épületéhez hozzájáruló nézsai polgárokról vagy akár a koleráról, bizony mind csak igen szélsőséges, különleges esetekben kerülhetnek a…
Természetesen fontos minden egyes utalás Nézsa ótemplomának kutatásával kapcsolatban, így említjük meg forrásként a Műemlékvédelem 1991-es számában közreadott tanulmány vonatkozó részeit. Ma persze, köszönhetően talajradarozásos felmérésnek is, egyértelműen tudjuk, hogy a nézsai temető dombján található rom nem vár, hanem templom volt. Ráadásul, az említett tanulmány (Nováki Gyula – Sándorfi György: Nógrád megye középkori várai I.)…
Az elektromos áram, és annak minden áldása mára annyira természetes, hogy meghökkentő lehet a tény: 1961-ben – legalábbis a Szövetkezet című lap beszámolója szerint – Nézsán még nem volt világítás az otthonokban. Bár 1969-ben az Omega együttes azóta is méltán népszerű ódát írt az ódon, zongorán álló petróleumlápáról, Nézsa lakói számár korántsem lehetett annyira távoli…
Már megint Nézsa, és a templomos lovagok… Bár a köztudatban benne él, mindeddig hitelesen is elfogadható források mégsem számolnak be erről a kapcsolatról. Mint ugyanakkor kiderült, Nézsa első sajtótérténeti, és feltehetően modernkori történeti említése éppen a templomosokhoz kapcsolódik. Mégiscsak van alapja a meséknek, a szájhagyománynak? Most leglább útja nyílt, hogy a nézsai ótemplom, és a…
Talán sokakkal közös, kedves általános iskolai élményem a Reformkorról tanulni, hiszen a Habsburg elnyomás dacára akkor mutattunk ismét nemzetként olyan kezdeményezőkészséget, az innovációkra való nyitottságot, ami megalapozta, hogy Magyarországnak, a magyarságnak a „modern” világban is helye lesz, helye van. A hatványozott mértékű osztrák béklyó szorításában, de a korszellem újításai olyan sodró lendületet vettek hazánkban a…
Máris kamatozott a kultúrába való befektetésem. Sokszor belefutottam már az Arcanum adatbázis „csak most, csak ma” napi kedvezményébe, de most megleptem magam egy egy éves előfizetéssel. Az Arcanum számtalan lap, folyóirat és egyéb dokumentum adatbázisa, ahol szabadon lehet keresni. Az előfizetés birtokában mindjárt rá is kerestem a saját vezetéknevemre, aztán meg Nézsára. Ugyan mikor volt…
A címadás talán esetlen, és sokaknak nem mond semmit a különben jelentős sci-fi író, Philip K. Dick „Álmodnak-e az androidok elektromos bárányokkal?” című novellája. Sőt, még azzal sem lépünk közelebb az esetlen cím megértéséhez, hogy ez a novella adta alapját a Szárnyas fejvadász című filmnek. Vagy a Ghost in the Shell című animációs alkotásnak. A tudományos…
Ezekről is kell, lehet olykor beszélni, bár zárójeles kérdés, ha mondjuk van egy célunk. Jelesül feltérképezni az okos szüzek és balga szüzek templomait a Kárpát-medencében. Ha tudjuk is, hogy a nézsai ótemplom egykor ilyen freskófestéssel díszelgett, máris számtalan kérdés merül fel a templomokkal kapcsolatban. Például, hogy egyes helyeken a diadalív alsó oldalára festették fel a…
Fontos felfedezőúton jártam az okos és balga szüzek nyomában, ezúttal Erdélyben. Bár a művészettörténészek állítják, ez a freskóábrázolás, amely a nézsai ótemplomot is egykor díszítetette, elterjedt volt a Kárpát-medencében. A mai Magyarország területén mára mégis egy maradt Szeged-Tápén, illetve a Felvidéken, egy csokorban. Időközben négy új templomot is találta, de ezúttal Erdélyben, szintén egy csokorba…