Bevallom, nagyon készültem idén, hogy végre ellátogassak Almakerékre, az utolsó olyan erdélyi faluba, ahol okos-, és balgaszüzes freskók vannak (legalábbis eddigi ismereteim szerint). Mivel eleve tudtam, hogy nagyon szép a templom, már előre készültem, milyen nagyszerű beszámolót fogok nektek írni erről. Sajnos – de mégsem sajnos – okos-, és balgaszüzeket nem találtam a freskóábrázolások közt….
Négy éves már a közösségünk, bizonyám! Ha meg már ünnepelni kell, hát ünnepeljük könnyeden. Hiszen, ahogy az ókori Pompei vulkán-pusztította városában, úgy nálunk is a történelem részeivé válnak a falfirkák, amelyek a megújuló magtár/istálló épületét díszítették.Például, egy majom. Kétszer is… Rámszólt a Facebook, hogy egészen pontosan ma (azaz június 2-án) múlt négy éve, hogy létrehoztam…
Községünk történetéhez számtalan mellékszál kapcsolódik. Egyebek mellett a gyógyszertáré, hiszen Nézsa máig joggal lehet büszke kistelepülésként arra, hogy saját patikája van. Mégpedig egy igen impozáns épületben. Bár nem terveztem előre, mégis sajtótörténeti vizsgálódásaim nyomán ráakadtam a nézsai gyógyszertár hivatalos alapítási dátumára. És annak első patikusára, ifjabb Romhányi Gyula gyógyszerészre. Története érdekes lesz szerintem a számotokra…