Szakmázzunk! – Nagy László előadásának első része a nézsai ótemplom roncsolásmentes kutatásának módszeréről

Nagy László, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa a templom régészeti geofizikai felmérését végző csapat egyik tagja Nézsán elhangzott előadásában részeletekbe menően beszélt arról, hogyan lehet értelmezni a két területről származó eredményeket, elöljáróban azonban a roncsolásmentes kutatás menetéről is beszámolt.

Mint kifejtette, a módszer lényege, hogy a geofizikai eszközök révén a régészeti lelőhelyekről már ásatás nélkül is lehet előzetes információkat szerezni, amelyek megkönnyítik a feltárómunkát. A kutató elmondta, a modern régészeti gyakorlat három geofizikai módszert alkalmaz rendszerint, a mágneses, a földradar, és az egyenáramú elektromos mérést.

A mágneses mérésnek bezavarnak a fémtárgyak

A mágneses módszer a Föld mágneses terének a változásait méri. Előnye, hogy rövid idő alatt nagyon pontos információkat lehet szerezni egy terület régészeti érintettségéről. Az alábbi képen például egy Zala megyei mágneses mérési kép látható. A fekete foltok jelzik egy-egy régészeti objektum helyét a föld alatt egy különben bolygatatlan, mezőgazdasági művelés alatt álló területen. A kutatás később megállapította, hogy egy középső neolit település házait találták meg a régészek.

A módszer jövőbe mutató előnye, hogy akár régészeti lelőhelyek jellegét is revideálni általa. Az alábbi illusztrációk is erre szolgáltatnak bizonyítékként.

A korábban már ismert, 40-50 hektárnyi felmérés kiindulópontját a régészeti leletek szolgáltatták. A geofizikai felmérés bebizonyította, hogy valójában két település is volt a területen. Azaz két különálló lelőhelyről van szó, sőt az is kiderült, hogy a déli, kisebb lelőhely valójában nagyobb területen fekszik.

Nagy László ugyanakkor a módszer hátrányaira is felhívta a figyelmet, például arra, hogy városias, beépített területen meglehetősen rosszul használható. A mágneses módszer érzékeny az eldobált fémtárgyakra, szögekre, fémhulladékra, amelynek eredményeként nagy, értelmezhetetlen kesze-kuszaságok jönnek ki a felmérés végeredményeként.

Nézsán a talajradarozás volt a nyerő

A másik, leggyakrabban használt felmérési módszer, amelyet Nézsán is alkalmaztak, a talajradarozás. Ennek az eljárásnak a hátránya, hogy lassabb és nem lehet egységnyi idő alatt akkora területet felmérni a segítségével, mint a mágneses módszerrel. Cserébe viszont épületek kutatására elsőrangú, különösen bolygatatlan területen. Nagy László illusztrációja a tomajmonostori apátság, valamint három, korábban nem ismert Fejér és Heves megyei templom segítségével mutatta meg a módszer működését. Ennek lényege, hogy különböző, egyre lejjebb haladó sík mélységszegélyeket pásztáznak végig, így a felszín alatt levő objektumoknak nem csak az alakja, de a pontos mélysége is meghatározható.

A talajradarozás módszere könnyebben megérthető az alábbi galéria segítségével. A képek a nézsai ótemplomról különböző mélységekben készült felvételek láthatóak 20 centiméterről nagyjából másfél méteres mélységig. A képeken jól látható, ahogyan a felszínt fokozatosan felváltja a mélyebben fekvő egykori falak körvonala.

WordPress Gallery Plugin

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük