A XVII. században két Nézsa község is volt, legalábbis erre utalnak a portális és a dikális összeírások adatai – hangsúlyozta előadásának második részében Tyekvicska Árpád.
Ezek az adatok a diakép bal oldalán szerepelnek, de az egyszerűség kedvéért ide is másolom):
1542 „Nesa domini Raskai”; 7 porta/Pauoeres 13, deserta 11
1561 „Agárd-Neba-Uyfalu-Hartyán
1567 Neeza 3 porta
1570 „Agárd-Nesa-Wyfalw-Keouesd-Hartyan”
1574 nincs említve
1578 „Szente-Nesa 3 forint – Wyfalu-Keouesd-Hrtjan 16 forint
1583, 1588, 1593, 1596, 1598, 1600, 1603, 1608, 1609, 1610, 1613, 1614, 1618 nincs említve
1622 ½ porta, oszmán megszállás alatt
1626 nincs említve
1628 „Nesa ultraque altera deserta”
1635 Neza Curia, oszmán megszállás alatt
1638 Nesza kuriális
1647 Neza kuriális, oszmán megszállás alatt
1660 Nézsa kuriális
1680 „Nesa Una inhabitatur altera Deserta, Curialis esse di[citur]”
Mint a kutató kifejtette, az 1542-es portális összeírás adatai szerint az egyik falu lakott volt, a másik „deserta”, azaz kipusztult, elhagyott. Ezek szerint vagy a XVI. század második felében, vagy a XVII. század elején két Nézsa jött létre. Ez egyik a népnyelvben „stara dedina” (szlovákul „régi falu”) néven fennmaradt terület, a másik, az új Nézsa, a mai település területén. Tyekvicska Árpád hozzátette, szintén fontos, hogy
az összeírásokban 1651-től megjelenik az „újfalu” (Uyfalu, Wyfalw) helységnév, amely bár vonatkozhat Váckisújfalura is, annál valószínűbb, hogy az új nézsai településre utal.
Volt, hogy az újfalu és az ófalu is elpusztult
Tyekvicska Árpád kitért arra, 1583 és 1618 között Nézsa nincs említve a portális és házösszeírásokban, ami jelenthetné azt, hogy ebben az időszakban a falu elpusztult. Ugyanakkor a török összeírásokban (1559-1590 között) nézsai lakossági névsorok vannak. Tehát 1590-ig legalábbis mégicsak élő településnek kellett lennie, így vélhetően más okok miatt maradt ki a magyar összeírásokból. A kutató szerint erre lehet a válasz az 1628-as adat, amely már azt mondja:
„Nesa ultraque altera deserta”,azaz Nézsa mindkét települése elpusztult.
Mint felidézte, 1595 és 1620 között tragikus történetek játszódtak le a vidéken. Ebben az időben (1591/1593 – 1606) zajlott ugyanis a tizenöt éves háború, más néven a „hosszú háború” a Habsburgok és a törökök között a Magyar Királyság területén. A véres harcok eredményeként a vidék rövid időre felszabadul a török iga alól, ám 1620-ban Vác ismét elesik és török kézre kerül, így a hozzá tartozó települések is.
Kuriális község
Nézsa nagyjából két évtizedet élhetett magyarkézen, utána pedig megjelent az az új címe, hogy „kuriális község”. Ebből adódóan nem fizet sem portális adót, sem egyházi adót. Tyekvicska Árpád szerint itt nem arra kell gondolni, hogy a faluban csupa nemes lakik. Sokkal inkább arra, hogy több egytelkes, jobbágy nélküli nemes is megszállhatott a településen, míg a föld, amit művelt a falu földesúri tulajdonban volt.
Ebből adódóan az akkori nézsai lakosok nem jobbágynak vagy zsellérnek számítottak, hanem tulajdonképpen szolgálónak, ezért nem fizettek adót.
Nézsa a kuriális címet még az 1700-as évek elején is érvényesíteni próbálta, ezt a jogát azonban elveszítette. Mint a kutató kiemelte, 1680-ban jelenik meg az az állapot, amelyet a felmérés is rögzít, miszerint „Nesa Una inhabitatur altera Deserta, Curialis esse di[citur]”, azaz, Nézsa, egyikében elpusztult, másikában, úgy tudni kuriális falu, és ez utal már a jelenkori Nézsa állapotára, amelyet ma is ismerünk.
Az áttelepülés sem egyik pillanatról a másikra zajlott
Bár egy neves levéltáros-kutató előadását nem szívesen összegzem kéretlenül, de talán fontos, hogy pár tényt az előadás alapján rögzítsünk. 1542-ben először értesülhetünk arról, hogy két Nézsa van, a két Nézsa egyikében, feltehetően az ófaluban elpusztult házak vannak, míg az új településen hét lakott porta is volt. Azaz, az ófalu elnéptelenedése, elpusztítása 1542 előttre tehető. Viszont az is látszik, hogy bármilyen külső pusztítás okozta az egykori ófalu elhagyását, az ittlakók nem haltak ki, pusztán feltehetően szétszéledtek a környékbeli hegyek védelmébe, és amikor biztonságos alkalmat éreztek a hazatelepülésre, már úgy látták, más helyen alapítják újra az egykori települést. Ez lett az új Nézsa, ahogy ma ismerjük.
Ez a folyamat, ez az áttelepülés azonban nem ment egyik pillanatról a másikra, és bizony közbeszólt például a fent is említett tizenöt éves háború, és a török uralom. Sőt, ahogy olvashatjuk is, volt idő, amikor ezt az áttelepülési fázist a történelem olyan mértékben befolyásolta, hogy mindkét települést, a régit, és a régiből az újat, elsodorta a történelem vihara.
Végeredményben azonban az utoljára visszatelepülők már az új Nézsát, a mait lakták be, és a régit végképp felhagyták. Talán, egy zárójeles megjegyzést megér az is, hogy ha a régi Nézsa és az új település (a mai Nézsa) már 1542-ben ketté vált, jóval korábban érhette az egykori település lakóit olyan külső agresszív behatás, amelynek nyomán, miután szétkergették őket, már alkalmasabb helyen kezdték meg lerakni az új falu alapjait. Azaz a település újjáalapítását nem a tizenötéves háború befolyásolta, hanem annál korábbi hatások indokolták. Már csak az a kérdés, mikor hagyták el végleg, és miért az egykori templomot, és az aköré szerveződő településszerkezetet?
Az teljes előadás itt tekinthettő meg:
Vezetőkép: youtube.com