Tyekvicska Árpád előadásának következő részében külön foglalkozott a mai nézsai templom oldalfalában megtalált „nézsai kővel”, azaz egy gótikus ablakcsúcs-maradvánnyal. Továbbá azzal a kérdéskörrel, amit felvet az azóta a templom udvaráról eltűnt építészeti emlék.
Mint ugyanis a kutató kifejtette, a hagyomány úgy tartja számon, hogy az egykori templom köveiből épült fel a mai nézsai templom, és így kerülhetett az ablakcsúcs maradványa annak falába, bár azt sem lehet pontosan tudni, honnan. A kutató ugyanakkor felvetette, vizsgálandó kérdés, igaz -e egyáltalán ez a feltételezés. A másik esetben
a jelenleg is álló új templom valójában sokkal régebbi, mint ma gondoljuk, és az ablakcsúcs eredetileg is ehhez az épülethez tartozott, nem pedig a régihez.
Nézsa jelenlegi temploma is érdemes lenne vizsgálatra
A kutató kifejtette, a jelenlegi templomról is csak annyit lehet biztosan tudni, hogy a XVIII. századtól folyamatosan átépítették. Példaként említette azt az 1670-as évekből származó ábrázolást a Pongrác-féle térképen (lásd: dia), amelyen a templomot még toronnyal ábrázolták. Ebben az időben az akkori püspök felmérette a török alatt/után egyházmegyéje állapotát, és feltehetően valaki tényleg elment, és hiteles ábrázolásokat készített például a templomokról. Tyekvicska Árpád szerint ezt bizonyíthatja a romhányi templom, amelynek ábrázolásán szerepel egy rotunda, amellyel ténylegesen rendelkezett az akkori templom. Ha hiteles tehát a nézsai templom ábrázolása, akkor a XVII. század végén még volt tornya, míg a XVIII. század elején már nem. A leírások szerint ebben az időben már csak egy huszártoronnyal rendelkezett a tetőszerkezet közepén, és ekkor még kicsi, egyhajós templom volt.
Mai kinézete viszont azt mutatja, azóta átépítették, oldalfalait kiszedték, nagy pilléreket építettek be, hogy a régi hajót az újjal összekössék. Mint Tyekvicska Árpád összefoglalta:
ezért sem lehetünk biztosak, hogy a „nézsai kő” a régi templomból származott. Kutatókra vár annak megállapítása, hogy ennek a kis tempolomnak az építése akár a XVI. századra vagy a XV. századra is visszanyúlhat, akkor ugyanis akár a saját ablakkerete is lehet ez a kis kő.
Mint hozzátette, ez a kérdés a két Nézsa problematikájába is bejátszik, hiszem tisztázatlan, hogy az „új” templom mikor is épülhetett. A török új templom építést, pláne tornyosat nem engedélyezett, maximum a régi bővítését, de ez sem jellemző. Az új templom tehát vagy a török idők előtt épült (ekkor az ablakcsúcs a sajátja lehet), vagy csak a török kor után.
A teljes előadási itt tekinthető meg:
Vezetőkép: youtube.com