Megpróbáltam utánajárni Balassagyarmaton egy régészeti jegyzetnek, amely egy hivatalos bejelentésről szól a nézsai középkori kolostorromról. Az 1954-es feljegyzés apropóját – mint utóbb kiderült – az adhatta, hogy a temető területén homokot akartak kibányászni a helyiek, közben azonban koponyára és egyéb csontokra akadtak. Rögtön el is határozták, hogy társadalmi munkában nekiállnak feltárni a helyszínt, a kihívott szakértő, Beker István muzeológus azonban inkább lebeszélte erről a „lelkes amatőröket”, sőt, elrendelte a terület egyfajta védettségét. Hogy erről a történetről most konkrét információink lehetnek, az nagyban köszönhető Guba Szilvia vezető régész, muzeológusnak, aki segített kinyomozni, hogy az említett irat már nem Balassagyarmaton, hanem a salgótarjáni levéltárban található. Sőt, az ottani levéltárosok segítségének köszönhetően sikerült a dokumentumról képeket is szerezni, így annak tartalmát most közre is adnám.
Figyelemreméltó, hogy még az akkori állapotok alapján is meghatározható volt a templom alaprajza, illetve az ott lelt, valamiért otthagyott faragott kövek alapján a gótikus stílusjegyeket is meg lehetett nevezni. Mivel nagyon örülök ennek az információnak, így csak begépeltem a leírtakat, és további következtetésekre már nem ragadtatom magam. Mindezt rátok bízom…
Tárgy: Nézsai középkori kolostorrom bejelentése, leletmentés
Nemzeti Múzeum, Történeti Múzeum
Budapest
A mai napon Czinke Ferenc, a nézsai iskola igazgatója bejelentette, hogy a falu temetőjében egy középkori kolostor romjai látszanak. A romokból nehány faragott követ (oszlopfej, ablakzárkő) a helybeli plébános a plébánián helyezett biztonságba. A faragott kövek alapján gótikusnak minősíthető romok látható része az alaprajz egyes részleteit még mai is mutatja. A rom É-i sarktól mintegy 25 méterre homokot kezdtek bányászni és ebből a gödörből emberi koponya és csontok kerültek elő. A területen való további homokbányászás és más földmunka betiltására felhívtam az igazgató figyelmét.
Czinke Ferenc közölte, hogy az előkerült leletek alapján ásatást készültek szervezni. Felhívtam a figyelmét az ide vonatkozó rendeleten(olvashatatlan) és arra, hogy magán ásatást végezni tilos. Arra a megegyezésre jutottunk, hogy lehetőleg akadályozni igyekszik akár a romterület, akár pedig a hozzátartozó temető területének a megbolygatását. Ugyanakkor egy négy tagú brigáddal hajlandó társadalmi munkában segítségére lenni a Múzeumnak a leletanyag megmentésére. A munkálatokra szeptember 6.-ával kezdődő héten kerülne sor.
Fentiek alapján tehát a munka elvégzéséhez napszámosok fogadására nincsen szükség, csak szállítás esetleges kis jutalom, csomagoló anyagok és a szakember költségeinek fedezésére van szükség. A munka elvégzésére 6 napot ütemeztem be.
Kérem az Adattárat, hogy e célre 500.-Ft-ot kiutalni szíveskedjenek.
Balassagyarmat, 1954, augusztus hó 16.-án.
Beker István, muzeológus