Máris kamatozott a kultúrába való befektetésem. Sokszor belefutottam már az Arcanum adatbázis „csak most, csak ma” napi kedvezményébe, de most megleptem magam egy egy éves előfizetéssel. Az Arcanum számtalan lap, folyóirat és egyéb dokumentum adatbázisa, ahol szabadon lehet keresni. Az előfizetés birtokában mindjárt rá is kerestem a saját vezetéknevemre, aztán meg Nézsára. Ugyan mikor volt az első hivatalos sajtóemlítése a községünknek? Ez talán van annyira izgalmas, mint az első okleveles említés, hiszen ekkor jelent meg Nézsa neve, és ezzel léte a széles társadalom előtt. Minderről persze azért is írok, mert bárki más is, ha kedvet kap, búvárkodhat az Arcanumban, ha kifizeti a különben nem vészes éves díjat, de érdemes vadászni a gyakran előforduló kedvezményes lehetőségeket.
Hogy kedvet csináljak, hoztam is egy havária hírt, van még más is a tarsolyomban, de legyen ez az első. Az 1863-as nézsai tűzvész. Lehet, hogy vannak, akik tudtak már a tragikus esetről, nekem ez újdonság volt.
A Hon folyóirat 1863 májusi számában számolt be az esetről:
Nézsa helységben, Váczhoz közel, a napokban 43 ház égett le, s egy se volt biztosítva, még az iskola sem, mely szintén a lángok áldozata lett.
A Politikai Újdonságok szintén beszámol a szerencsétlenségről, további részleteket is közölve, ilyen formán:
Amint bennünket tudósítanak, a napokban Nézsa helységben egy pór asszony vigyázatlansága által meggyűlt zsírból tűzvész támadt és 46 házat hamvasztott el. Egy gyermek is megégett. A nagy szél miatt alig lehetett az épületekhez közeledni, az oltás éppen lehetetlen volt. A tűz déltájban kezdődött midőn a falu népe többnyire a mezőn volt, és mire hazajött, már nem volt mit védelmezni a lángoktól. A házak többnyire szalmával voltak fedve és kevésnek kivételével nem voltak biztosítva.
Ez most némi valódi slendriánság lesz a részemről, de nincs forrásom jobban utánanézni, mindenesetre Borovszky Samu 1911-ben kiadott munkájában Nézsán 114 házhelyet említ. Ez több mint 50 év távolság, a falu nyilván gyarapodott is. Az ugyanakkor kijelenthető, hogy az 1863-as tűzvészben legalább a falu házainak harmada leégett, köztük az iskola is.
Érdekes kérdés, hogyan változott meg a tűzvész után a falu képe. Áttértek -e a tűzbiztosabb cseréptetős héjazatra, újjáépítették e az akkori házakat, vagy már egészen új épületeket emeltek a régiek helyén? Azt sem tudom, hol lehetett akkor az iskolaépület, és hogy a falu melyik részén pusztított a tűz. Ezekkel az izgalmas, megválaszolandó kérdésekkel titeket is bíztatlak, hátha többet tudtok az esetről és megosztanátok a közösséggel.