Nem, 1953 még nem volt olyan régen. Az akkori, december eleji újságírói beszámoló szerint Nézsán frissen és üdén, a népművészeti színek kavalkádjában ünnepelték meg két nővér együttes esküvőjét. Még magától értetődő volt a népviselet, a férfiak fekete bársonyban kínálgatták a bort, a leányok meg színes bokrétakén tündököltek. Azóta persze sok minden történt, sok hagyományrontás, feladás….
Régi adósságom a temetődomb alatt húzódó uradalmi pince bemutatása, holott már kétszer is jártunk ott. Illetve második alkalommal én akartam mégegyszer elmenni, valahogy annyira nem állt össze a fejemben a pince iránya. Talán még bennem is annak a helyi legendának a vágya munkált, hogy ez a pince egy titkos pincerendszer része, amely egykor összekötött várat,…
Tényleg igyekszem megfogadni az ellenkezőjét, de aztán valójában minden posztot kicsit túlírok, és tartok tőle, most is ez fog megtörténni, ugyanis nem értek a lóversenyhez. Sőt, alapvetően a lovakhoz sem. Pedig most egy híres lóról lesz szó, Nézsáról. Induljunk ki egy helyi, nézsai legendából. És a Kastély előtti útkereszteződésből, amelynek átellenes oldalán a parádés istálló…
A bulvársajtó szemléjéből ezúttal egy könnyedebb témát választottam. A kitett csecsemő tragédiáját – amelyről a korábbi bejegyzés mesélt – , szerettem volna kicsit feloldani. Bár az is igaz, hogy a bulvár időtlenül népszerű műfaj, eddig talán a legtöbben a tragikus esetről szóló a cikket olvasták az oldalunkon. Bízom benne, az alábbi hír még népszerűbb lesz….
Szeretünk büszkék lenni a településünkre, múltjára, hagyományaira, nyugalmára, a közös ünnepeinkre, híres szülötteinkre, vendégszeretetünkre, a saját receptekre és nem utolsó sorban dimbes-dombos vidékünk szépségére. Az, ahogyan mi látjuk magunkat, sajnos nem mindig egyezik azzal, ahogyan láttatnak bennünket. A sajtónak ugyanis van árnyoldala is, így könnyen akadhatunk Nézsa kapcsán olyan sajnálatos esetekre is, amelyek éppen nem…
1931. A „Karolina” polgári leányiskola tanulói egy keddi napon autóval vágtak neki a Cserhát szelíd dombjainak, hogy Zachar János szíves meghívására részt vegyenek a nézsai szüreten. A kirándulásnak éppen nem kedvezett az időjárás, beszámolójuk szerint azért mégiscsak élvezték az autós túrát. A leányiskola kiadványában közreadott kedves beszámoló sok utalása maradt értékes az utókor számára. Hogy…
Általánosságban is igaz, hogy sajtótörténeti tekintetben egy-egy község kitűnni, egyáltalán megjelenni csak különlegességével tud (tudott), akár negatív, akár pozitív értelemben. Beszélhetünk zanzásítva, konkrétan Nézsa esetén tűzvészekről, a szeszfőzde sorsáról, a templomos lovagok történelmi jelenlétéről, a Magyar Tudományos Akadémia épületéhez hozzájáruló nézsai polgárokról vagy akár a koleráról, bizony mind csak igen szélsőséges, különleges esetekben kerülhetnek a…
Természetesen fontos minden egyes utalás Nézsa ótemplomának kutatásával kapcsolatban, így említjük meg forrásként a Műemlékvédelem 1991-es számában közreadott tanulmány vonatkozó részeit. Ma persze, köszönhetően talajradarozásos felmérésnek is, egyértelműen tudjuk, hogy a nézsai temető dombján található rom nem vár, hanem templom volt. Ráadásul, az említett tanulmány (Nováki Gyula – Sándorfi György: Nógrád megye középkori várai I.)…
Az elektromos áram, és annak minden áldása mára annyira természetes, hogy meghökkentő lehet a tény: 1961-ben – legalábbis a Szövetkezet című lap beszámolója szerint – Nézsán még nem volt világítás az otthonokban. Bár 1969-ben az Omega együttes azóta is méltán népszerű ódát írt az ódon, zongorán álló petróleumlápáról, Nézsa lakói számár korántsem lehetett annyira távoli…
Már megint Nézsa, és a templomos lovagok… Bár a köztudatban benne él, mindeddig hitelesen is elfogadható források mégsem számolnak be erről a kapcsolatról. Mint ugyanakkor kiderült, Nézsa első sajtótérténeti, és feltehetően modernkori történeti említése éppen a templomosokhoz kapcsolódik. Mégiscsak van alapja a meséknek, a szájhagyománynak? Most leglább útja nyílt, hogy a nézsai ótemplom, és a…