Amit Bednár József tudott a nézsai ótemplomról

Nemcsak magának a templomromnak, de a kutatásának is története van. Az évtizedek, évszázadok során mindig voltak Nézsán is, akik tudni szerették volna, milyen épület romja is pihen a temető ölelésében, és az idők folyamán számtalan regényes történet is szárnyra kapott a templomrom eredeti rendeltetésével kapcsolatban, titkos alagutakkal, ismeretlen szerzetesrendekkel. Napjainkban is voltak, akik bizonyosságot szerettek…

Részletek

A nézsai középkori kolostorrom hivatalos bejelentése – 1954

Megpróbáltam utánajárni Balassagyarmaton egy régészeti jegyzetnek, amely egy hivatalos bejelentésről szól a nézsai középkori kolostorromról. Az 1954-es feljegyzés apropóját – mint utóbb kiderült – az adhatta, hogy a temető területén homokot akartak kibányászni a helyiek, közben azonban koponyára és egyéb csontokra akadtak. Rögtön el is határozták, hogy társadalmi munkában nekiállnak feltárni a helyszínt, a kihívott…

Részletek

Még 1857-ben is monostort emlegetnek a források… – adalékok egy régészeti feltáráshoz

„…a mostani Temetőhely csak a régi templom, monostor, és ennek épületei romjai közt létezik” – írja egy plébános 1857-ben annak kapcsán, hogy a nézsaiak új temetkezési hely kijelölését kérik a püspöktől. Ezt a mondatot emelem ide már csak azért is, hogy táplálja azon vágyunkat, hátha beigazolódik, hogy valóban volt valami szerzetesi jelenlét Nézsán, és nem…

Részletek

Az elveszett „nézsai kő”, avagy mennyire is új az újtemplom

Tyekvicska Árpád előadásának következő részében külön foglalkozott a mai nézsai templom oldalfalában megtalált „nézsai kővel”, azaz egy gótikus ablakcsúcs-maradvánnyal, és azzal a kérdéskörrel, amit felvet az azóta a templom udvaráról eltűnt építészeti emlék. Mint ugyanis kifejtette, a hagyomány úgy tartja számon, hogy az egykori templom köveiből épült fel a mai nézsai templom, és így kerülhetett…

Részletek

A „két Nézsa”- elmélet – Tyekvicska Árpád előadásának második fejezete

A XVII. században két Nézsa község is volt, legalábbis erre utalnak a portális és a dikális összeírások adatai – hangsúlyozta előadásának második részében Tyekvicska Árpád (ezek az adatok a diakép bal oldalán szerepelnek, de az egyszerűség kedvéért ide is másolom). 1542 „Nesa domini Raskai”; 7 porta/Pauoeres 13, deserta 11 1561 „Agárd-Neba-Uyfalu-Hartyán 1567 Neeza 3 porta…

Részletek

Nézsa ismeretlen története – Királyi tulajdon egy Belgráddal

Tyekvicska Árpád, a Nógrád Megyei Levéltár igazgatója, a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt birtokosa az előadáson elöljáróban arról beszélt: Nézsa történetét az elmúlt évszázadokban alig kutatták, ezért csak azokra az ismeretekre támaszkodhat, amelyeket szülőfaluja, Legénd kutatása kapcsán felmerültek. Mint kifejtette, a Nézsa-környéki, történetileg is értékelhető helynevekből nemcsak a település határa rajzolódik ki, de akad jópár olyan…

Részletek

Megkérdeztük és Szakálos Éva művészettörténész szerint is van értelme elindulni a Felvidékre (INTERJÚ)

Nagyon izgatott az a kérdés, van -e értelme egyáltalán nekiindulni a Felvidéknek pusztán abból kiindulva, hogy a nézsai romtemplomban egykor milyen freskók voltak állítólag. Szóval arra gondoltam, hogy megkérdezek egy szakértőt. Mivel azt sem tudtam, milyen szakértőt érdemes megkeresni, először erről kérdeztem meg egy másik szakértőt, Orosz Örsöt, aki Szakálos Éva múzeumpedagógust, művészettörténészt javasolta, az…

Részletek

Az első talajradarozás 2022. május 16-án

2022. május-június folyamán régészeti geofizikai felméréseket végzett a Munifex csapata a nézsai temető területén, két helyszínen. A felmérés célja a temető területén elhelyezkedő középkori templom felszín alatti maradványainak detektálása és pontos felmérése volt, hogy az eddig érdemben nem kutatott épületről minél több és pontosabb adatok álljon rendelkezésre. Másrészt a templom helyétől északra, részben a mai…

Részletek

A második talajradarozás 2022. június 13-án

2022. május-június folyamán régészeti geofizikai felméréseket végzett a Munifex csapata a nézsai temető területén, két helyszínen. A felmérés célja a temető területén elhelyezkedő középkori templom felszín alatti maradványainak detektálása és pontos felmérése volt, hogy az eddig érdemben nem kutatott épületről minél több és pontosabb adatok álljon rendelkezésre. Másrészt a templom helyétől északra, részben a mai…

Részletek